A közszolgálati szakszervezetek a T-3019. szám alatt Trócsányi László igazságügyi miniszter által 2014. december 4-én benyújtott „saláta” törvény tartalma, és az érdekegyeztetés elmaradása miatt határozottan felléptek a tagság, a társadalmi nyilvánosság, és a Köztársasági Elnök előtt is.

Tiltakozásunk eredményeként Áder János visszaküldte a már megszavazott törvényjavaslatot, és – mintegy a jogállami működés minimumaként – értékes precedenst teremtve indoklásában konkrétan hivatkozott is az érdekegyeztetés elmaradásának jogellenes voltára.

A kialakult helyzet orvoslásaként a Kormány 2015. március 21-re összehívta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) ülését, amelyre a Parlamentben, 14.00 és 17.00 óra között került sor.

A KÉF ülésén a Kormányt Lázár János miniszter, a Miniszterelnökséget Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár, a Belügyminisztériumot Pogácsás Tibor államtitkár és Zsinka András helyettes államtitkár, az Igazságügyi Minisztériumot Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár, a Nemzetgazdasági Minisztériumot Berczik Ábel, kincstárért felelős helyettes államtitkár képviselte. Munkájukat számos helyettes államtitkár, megyei kormánymegbízott és minisztériumi főosztályvezető segítette.

A munkáltatói oldal képviseletében jelen voltak az országos önkormányzati érdekszövetségek vezetői.

A munkavállalói oldal (MVO) képviseletében a főtárgyaló Fehér József, a SZEF alelnöke, a KÉF MVO ügyvivője volt. A tárgyalódelegációban helyet foglaltak a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak, és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ),a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ) és a Vám- és Pénzügyőrségi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) vezetői, és egy-egy fő szakértője.

A tárgyalás levezető elnöke Kovács Zoltán volt.

Az érdekegyeztető fórum „nulladik” napirendként tájékoztatót hallgatott meg az Államreform 2. Bizottság munkájáról, amit Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rektora, a Bizottság vezetője tartott. A tájékoztatót a KÉF tagjai köszönettel vették, s Fehér József az MVO képviseletében javasolta, hogy a munkavállalók szakértői a jövőben kapcsolódhassanak be a szakmai egyeztetésekbe. Ezt Patyi András nem zárta ki.

Az első napirend keretében Agg Géza az MVO képviseletében ismertette a KÉF SZMSZ létrehozásával kapcsolatos álláspontot. Hangsúlyozta: az MVO a rendszeres és tervezett munka mielőbbi beindításában érdekelt; javasolta, hogy két héten belül plenáris ülésen fogadják el a KÉF 2015. évi munkatervét, s mivel számos téma felhalmozódott, ebben negyedévesnél gyakoribb ülésezés szerepeljen. A felek az elhangzottak alapján megállapodtak a KÉF SZMSZ mihamarabbi véglegesítésében.

Agg Géza tájékoztatta a partnereket, hogy a KÉF egyik tagszervezete, a TBDSZ 2015. március 17-én a köztársasági elnökhöz fordult a T/3115. számú törvényjavaslattal kapcsolatban, mivel a törvényekben előírt társadalmi egyeztetés itt is elmaradt, kérve elnök urat, hogy normakontroll céljából küldje el a törvénytervezetet az Alkotmánybírósághoz.

A második napirend előadója – az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló T-3019. számú törvényjavaslatról – Molnár Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt.

Az MVO álláspontját Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára ismertette.

Figyelemmel arra, hogy noha a T-3019 még nem vált hatályos törvénnyé, de az abban foglalt tendenciák már érvényesülnek, Boros Péterné felhívta a figyelmet néhány precedens értékű jelenségre. Több vezető kormánytisztviselő már nem csak beosztását, de állását is vesztette a növény-egészségügyi-, illetve a környezetvédelmi, a természetvédelmi- és a bányakapitányságok területén. Másoknak az átszervezések miatt 100-150 kilométeres távolságba került a munkahelye.

Mindezek miatt kezdeményezte a korábbi „Karrier-Híd Program” újraindítását. Célunk, hogy mindenki, aki a közt szolgálta – és esetleg nem tartanak igényt a munkájára – érezze; elhelyezkedése fontos a kormánynak, és ne a közfoglalkoztatás legyen a jutalma állami szolgálataiért.

A T-3019. számú törvényjavaslattal kapcsolatban álláspontunk megalapozására hivatkoztunk az Európai Szociális Karta (2009. évi VI. tv.) 5. és 31. cikkére és az ILO 151. egyezménye (2000. évi LXXIII: tv.) 5. cikkére. Ezek alapján felléptünk a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) működtetése és a benne viselt tisztségviselés esetén a választott szakszervezeti vezetői minőség tervezett tilalma ellen. Rögzítettük; az MKK jelen formájában az európai jogrend és normaegység világából „kiesik”.

Álláspontunk szerint minden a szakszervezeti szerveződés, a tagságvállalás és a tisztségviselés szabadságát érintő korlátozás – amely az MKK pozícionálását célozza – ellentétes azokkal a nemzetközi konvenciókkal és egyezményekkel, amelyeket az Országgyűlés már korábban a magyar jog integráns részévé tett.

Határozottan felléptünk a 3 órás (kisgyermekeseknél 2 órás) munkahelyre történő utazást lehetővé tevő változtatások bevezetése ellen (az utazási időtartam egyébként ráadásul menetrendi, nem a teljes utazási idő).

Fő követelésük kettős volt:

1. Tiltakoztunk a tervezet 42.§-ában rejlő lehetőség ellen, amely a volt önkormányzati, eltérített bérek megtartásának lehetőségét felszámolná.
   
   Felhívtuk a Kormány figyelmét arra, hogy a szakszervezetek fellépése alapján született alku a munkavállalók részéről megvalósult, mert a kormányhivatali átállás zökkenőmentesen lezajlott. A Kormány viszont késlekedik az időközben csak a kormánytisztviselőkre szűkített életpálya modell bevezetésével is.
   
   
2. Ismételten követeltük az életpálya modell rendezéséig az általános, mindenkit érintő 10 százalék, de legalább 15 000.- Ft fizetésemelés azonnali bevezetését.

A tanácskozás során felléptünk a kormánytisztviselői jogviszony létrehozásával, tartalmával és megszüntetésével kapcsolatos több változtatási szándék ellen, különösen azért, mert azok a várt életpálya modell részeként nem értelmezhetők és ezért elfogadhatatlanok. A tervezett változtatások elsősorban a kormányhivatali (járási, megyei) struktúra átszervezési akadályait kívánják elhárítani; a tisztviselők jogainak méltánytalan és jogellenes szűkítésével, és munkavállalói érdekeik súlyos sérelmével.

A törvényjavaslat 33. paragrafusába foglalt lehetőséggel szemben is állást foglaltunk, hiszen az ügykezelők háromszoros javadalmazásának lehetősége kedvező, de ennek szabályozatlan, pusztán vezetői döntéssel alátámasztott útját az egyébként oly részletesen körülírt követelményrendszertől idegen elemnek véljük. Lázár János miniszter Boros Péterné hozzászólására adott válaszában elmondta:

Hiba volt, hogy ez a törvényjavaslat nem került időben érdekegyeztetésre. Nem szándéka a Kormánynak az,, hogy a kormánytisztviselők helyzetét nehezítsék, de az átszervezésben érintett vezetők biztosan ezt fogják érzékelni. Sajnos a bérdifferenciák kiegyenlítésére a 2016 júliusában bevezetésre kerülő életpályatörvény hatályba léptetéséig nem tudnak várni. Jelentős feszültség alakult ki az azonos munkakörben foglalkoztatottak között. Nem céljuk, hogy a jól dolgozóktól elvonják a teljes összeget, egyéni életpályaterveket készítenek, mindenki helyzetét egyénenként tekintik át, és az alacsonyabb jövedelmeket nem kívánják csökkenteni.

Közölte: Húsvétra a Miniszterelnökség bérmegtakarítása terhére minden, az irányításuk alá tartozó munkavállalónak 27 000.-Ft Erzsébet utalványt fognak biztosítani.

Kijelentette: A kormánytisztviselői foglalkoztatottak teljes köréből kb. 27 000 fő keres nettó 78 000.-Ft-ot. Az Ő kereseti helyzetük megoldásán - még az életpályatörvény bevezetése előtt - gondolkodnak. (Pontos időpont nem hangzott el!)

A Kormány nevében jelezte; a szakszervezeti javaslatokat áttekintik és megfontolják azok figyelembe vételét. A 2016. évi költségvetésben a kormánytisztviselők esetén a nettó 30 %-os átlagos keresetnöveléssel számolnak. Megjegyezte, hogy az életpályatörvény kialakításához is várják az elképzeléseket, annak végleges formája még nem dőlt el.

A tanácskozást záró Egyéb témák keretében:

- Boros Péterné kiemelten javasolta, hogy a KÉF következő ülésének napirendjén szerepeljen az önkormányzati köztisztviselők életpályatörvényének és béremelésének ügye.

- Dr. Bárdos Judit, a BRDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a rendészeti ágazatban dolgozó közalkalmazottak jogállását megnyugtatóan rendezni, stabilizálni kell, és számukra is biztosítani szükséges 2015-ben az illetménynövekedést. Javasolta továbbá, hogy a Luxemburgi Bíróság döntésének következményeit vizsgálni kell (e döntés szerint az állam nem vállalhat kezességet a közszolgálati munkavállalók lakáshiteléhez.

Lázár János miniszter dr. Bárdos Judit felvetésére válaszolva közölte, hogy a Kormány tárgyalt a belügyi közalkalmazottak helyzetéről, és annak megnyugtató rendezéséről döntött.

- Fehér József kezdeményezte, hogy a Munka Törvénykönyve, a Sztrájktörvény és a korkedvezményes nyugdíj szabályainak módosításairól a Kormány az önkormányzati érdekszövetségek és a közszolgálati szakszervezetek az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban is tárgyaljanak.

Lázár János miniszter ezt a felvetést tudomásul vette.

- Schneider Istvánné, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) elnöke, a Központi Iktatási Rendszer (KIR) bevezetésével kapcsolatos jogbizonytalanságra és a végrehajtás gyakorlati problémáira hívta fel a figyelmet.

Kovács Zoltán államtitkár nem vitatta a KIR-rendszer problémáit, és egyetértett azzal, hogy annak bevezetését különleges figyelemmel kell megoldani.

Az érdekegyeztetés előkészítettségében és tartalmában is érdemi munkát jelentett.

Minden lényeges mondanivalónk kifejtésre került, és ezekre a kormányzati vezetők válaszoltak. Közös álláspont nem minden kérdésben alakult ki.

Úgy értesültünk, hogy hétfőn (2015. 03. 24.) a T-3019 nem kerül a Parlament elé.

Budapest, 2015. március 24.

Ha nem szeretne BRDSZ hírlevelet kapni, a leiratkozáshoz írjon a brdsz@brdsz.hu címre.